Vízkereszt #123

Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. A magyarban használt vízkereszt elnevezés az ünnep szertartásából, a vízszentelésből származik.

Magyar neve a görög Hagiasmos nevet magyarítja, míg a katolikus népek általában a Epiphania vagy háromkirályok napja elnevezések nemzeti formáját használják.

Egy XI. századi egyházi forrásból tudjuk, hogy a január 6-i vízszentelést nálunk "görög módra" hajtották végre. A vízkereszti szokások közül külföldi látogatók már a XV. században jellegzetes magyarországi jelenségnek nevezték a papság vízkereszt-napi alamizsnagyűjtését. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra. Ezen a napon, a három királyok ünnepe a kinyilatkoztatás örömünnepe, Jézus nyilvánosság elé lépésének a misztériuma.

Az ünnepi népszokások közé tartozik a háromkirályjárás hagyománya, amely a napkeleti bölcsek látogatását idézi fel. E három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg, a betlehemezés mintájára. Legfőbb kelléke a csillag, mert a három királynak csillag mutatta az utat Betlehembe.

A házszenteléshez kapcsolódó népszokások a leányok jövendőbelijére, férjhez menetelére vonatkoznak.

Vízkereszt napján szokás volt a szentelmények hazavitele és a házszentelés, ennek során a pap a házszentelés évét és a Jézust meglátogató három napkeleti bölcs nevének kezdőbetűjét írta fel a bejárat fölé szentelt krétával.

A háromkirályok járás legalább olyan elterjedt volt a magyar lakta területeken, mint a betlehemezés.

Vannak olyan falvak, ahol a két népszokás mára összeolvadt, ami nem is csoda, hiszen a betlehemi csillag megjelenésére utaló csillagjárás igen hasonlít a betlehemezés szokáshoz. Itt is házról házra járnak a gyerekek (jobbára fiúk), de nem pásztornak, hanem királynak öltözve.

Így a díszes süveg, vagy a színes korona ugyanúgy elengedhetetlen kelléke volt a háromkirályok járásnak, mint a szitából készített, kiugratható csillag. A háromkirályok járása, a csillagozás a karácsonyi ünnepkör végét is jelölte. Vízkereszt napja után ugyanis elérkezett a vaskos tréfák, a féktelen mulatozások, és maskarázások ideje: a farsang.

Forrás: mesecsokor