Újévi szerencsehozó étkek és tárgyak #122

Modern életvitelünkben háttérbe szorultak a régi idők babonái, mégis az év bizonyos szakaszaiban olyan erőre kapnak, hogy még a fakanalat is ők forgatják. A szilveszter misztikus éjszakája, az újév első napja rengeteg hagyománnyal, babonával rendelkezik.

Lássuk, ki mivel várja az új esztendőt:

1. Szerencsehozó malac

A szilvesztert nagyon sok helyütt ünneplik sertéshús fogyasztásával. Ennek több oka is van. Bizonyos magyarázatok szerint azért vált a malac az évforduló állatává, mert orrával előre túr, azaz a jövőbe mutat, és közben még a szerencsét is kifordítja a földből. Más feltételezések szerint a malac kövérsége, hája az, ami ehhez a megtisztelő szerephez juttatta, hisz ki lenne hivatottabb az új évet várni, mint a jóléttől kövér, zsíros malac. A magyarok virsli és sült formájában, a németek, írek, portugálok, kubaiak, spanyolok sültként fogyasztják, a svédek sertéscsülökkel várják az új évet. Amerikában a malacot egy másik jelképes étellel, a káposztával együtt fogyasztják, míg az olaszoknál lencsével kevert egytálételt készítenek belőle. Ausztriában nem csak húsként eszik, hanem kis szerencsemalacokat is készítenek marcipánból, ami szintén a szerencsére váró családtagok, barátok martaléka lesz az évforduló éjjelén.

2. Káposzta: pénzt hoz a házhoz

A már említett káposzta azzal került be a szerencsehozó ételek közé, hogy az amerikaiak szerint erősen emlékeztet egy tekercs zöldhasúra, azaz dollárra. Ennek okán nem csak a káposzta, hanem bármilyen zöld levél (mángold, spenót, kelkáposzta) is jelképpé válhat a szilveszteri asztalon, hiszen aki sokat fogyaszt belőle, az anyagi gyarapodást remélhet az elkövetkező évben.

3. A Soba tészta hosszú életet hoz

A pénz mellett a hosszú élet is igazi motivációt jelent minden szilveszterkor. A karácsonyi trakta után következő újévi fogadalmak közt gyakorta szerepel a több mozgás és az egészségesebb életmód, ennek ellenére a szerencsénkben is bízhatunk, ha hosszabb életre vágyunk. A japánok soba tésztát nyújtanak, és azt fogyasztják el szilveszterkor. Aki a leghosszabb szálat képes egyben eltüntetni, az igazán matuzsálemi korra számíthat. Ugyancsak a hosszú életet - hajlott háttal járó kort - jelképező garnélarákot is szívesen eszik szilveszterkor.

4. Annyi pénzed legyen, amennyi pikkeje van a halnak

A tengeri herkentyűkkel meg is érkeztünk a halakhoz. A magyar hagyomány szerint a hallal elúszik a szerencse, így mifelénk ritka a szilveszterkor halat vacsorázó társaság, de bizonyos országokban ilyenkor is kedvelt fogásnak számít. A svédek újév ünnepén halban gazdag svédasztalt készítenek, a dánok főtt tőkehalat esznek, az olaszok szárított tőkehalat fogyasztanak, míg Lengyelországban tipikus szilveszteri fogás a hering. A németek pontyot készítenek, sőt arrafelé még az is előfordul, hogy néhány halpikkelyt tesznek a pénztárcájukba, hogy elősegítsék a gyors meggazdagodást.

5. Borsó, bab, lencse...

Nem csak a hosszú és zsíros ételeknek van ilyenkor keletje, hanem az apró, kerekded alapanyagoknak is. Így aztán a lencse, a bab, a borsó és - formáját tekintve kis jó szándékkal - a rizs is ebbe a csoportba tartozik.

Az olaszok kolbásszal kevert lencsét, a japánok babot esznek az újév első három napján, Koreában rizzsel készített levest kínálnak az újév első reggelén, Brazíliában pedig lencse és rizs is szerepel az étlapon, biztos, ami biztos. A magyaroknál lencsefőzelék, lencseleves a tipikus újévi ebéd.

6. Van, aki mazsolával várja az Új esztendőt

Spanyolországban, Portugáliában, Venezuelában, Mexikóban, Ecuadorban, Peruban és Kubában is 12 szem szőlővel vagy mazsolával várják az újévet. Ahogy közeledik az éjfél, úgy eszik meg a szemeket, amelyek a hónapokat jelképezik, és bizony a szőlőszem édessége vagy savanyúsága előrevetíti, hogy az adott hónap milyen lesz.

A gyümölcsök frontját a szőlő mellett a citrusfélék is erősítik. A kínaiaknál a mandarin jó szerencsét jelent, míg a narancs a gazdagságot szimbolizálja. Törökországban a gránátalma jelképezi a szerencsét, a színe és a benne lévő magok a pénzt és a jólétet jelenítik meg.

7. Szilveszteri fánk

Az étkezések végét jelentő sütemények is nagy horderővel bírnak az évnek ebben a szakában. A fánkok világszerte a szilveszteri menük oszlopos tagjai. A svájciaktól kedve a hollandokon át a magyarokig, bár tény és való, hogy nálunk főleg a februári, farsangi szezonban készül a legtöbb fánk.

A sült kelt tésztákon kívül a különféle érmeket rejtő desszertek is igen népszerűek szilveszter tájékán. Görögországban süteménybe rejtik az érmét, Svédországban, Norvégiában egész mandulát dugnak a rizspudingba. Aki megleli az extra hozzávalót, az biztosan szerencsés lesz az elkövetkezendő évben.

Szilveszterkor az étkekhez szorosan kapcsolódik az is, amit "tilos" ilyenkor tenni

A javasolt alapanyagok mellett vannak bizonyos ételek, amiket szigorúan tilos szilveszterkor fogyasztani. A szárnyasok elrepülhetnek a szerencsével, a vadak elfutnak vele, a rákok visszafelé haladnak, így szintén nem szerencsés belőlük enni.

Ellenben jó, ha a tányérunkat még akkor sem töröljük fényesre, ha nagyon ízlett az étel, mert a tányéron hagyott maradék lehet, hogy hozzásegít minket ahhoz, hogy a következő évben is mindig legyen valami a tányérunkon - és a kamránk is fel legyen töltve.

S ha már szilveszter, akkor jöjjenek a babonák

1. A patkó és a lóhere kultusza

Régen az emberek úgy gondolták, ha patkót tesznek az állatok vályújába, megóvják őket a betegségektől. Más népek a hajókra és az ajtófélfájukra szögezték a szerencsehozó tárgyat.

2. Védekezés a rossz szellemek és a balszerencse ellen

• A kéményseprők, mint a tűz őrzői gazdagságot hoznak, ha láttukra megfogjuk a kabátgombunkat.
• A patkó a holdsarlót szimbolizálja, és a népszokás szerint termékenységet biztosít.
• A lóhere elűzi a boszikat és a rossz szellemeket.
• A malac gazdaggá teszi a ház népét.
• A csirke viszont elkaparja a szerencsénket.
  

A patkó szerencsehozó mivolta abban rejlik, hogy régebben a lovat sokáig szent állatnak tartották. A hiedelmek szerint azonban csak az az igazán hatásos patkó, amelyet nem vásárolnak, hanem az út mentén találnak.

A négylevelű lóhere védelmező funkciója abból adódik, hogy formája keresztformára emlékeztet, amely már a kereszténység megjelenése előtt is védelmet, a bajok elhárítását szimbolizálta. Valószínűleg a négylevelű lóhere ritkasága is hozzájárult ahhoz, hogy különleges növénynek tekintsék, ám a babonák szerint ereje akkor teljesedik ki igazán, ha véletlenül bukkanunk.