Babonák és tilalmak Szilveszterkor #121

Akinek szerencséje van, annak minden sikerül, jól megy a sora, jó dolga van. Vajon mi a titka a szerencsének? S miért van az, hogy egyeseket messziről elkerül, másoknak pedig szorosan a nyomában jár? Tehet-e egyáltalán az ember valamit annak érdekében, hogy szerencsés legyen? A szilveszter különös fontos időszak az ember életében a szerencse tekintetében. Szilveszter éjjelén, újév napján megalapozható a következő évi szerencse. Legalábbis a hagyomány, s a sok száz éves tapasztalatok ezt tartják.

A malac és egyéb praktikák

Szerte a világon más-más étellel ünneplik az újévet, azonban mindenhol közös cél a szerencse házhoz csábítása. Gazdagságot, bőséget tulajdonítanak az újévi lakomának.Talán a legismertebb szerencse-hozó étel a sült malac. Ha valaki biztosra szeretne menni, érdemes négylevelű lóherét tenni a szájába. A hagyomány szerint a malac kitúrja a szerencsét annak fogyasztója számára. A malacot azonban csak sütve szokás fogyasztani, a rántott hús nem a szerencsehozás legmegfelelőbb formája. A malac legszerencsésebb testrészei ugyanis a köröm, a csülök, a farok és a fül. Nem véletlen az a mondás sem, hogy a szerencsés illetőnek "malaca van". A malac a bőség jelképe is, hiszen mindent képes felfalni és hasznosítani.

Szintén elterjedt nézet, hogy a hal is szerencsét hoz - minél több pikkely, annál több pénz. De ismert a szemes ételek szerencsehozó, gazdagságot biztosító hatása is.

Szilveszteri és újévi magyar babonák

• Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.
• Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.
• Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint "elszáll a tehén haszna".
• A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
• Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.
• Erdélyi hagyomány a nagyobb ünnepeken - így húsvétkor és pünkösdkor is - a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak, és legurították a domboldalról. Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.
• A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.
• Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja.
  

Szilveszteri és újévi tilalmak

• Tilos volt kölcsönkérni és kölcsönadni bármit, beleértve a pénzt vagy a használati tárgyakat is. Aki korábban kölcsön kapott valamit, újév napjára visszaadta a tulajdonosnak.
• Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, "elvitte az aranyvizet", és egész évben szerencsés volt.
• Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.